Nos, végre megvan a nagy mű DVD-n, felújítva, feljavítva, kiegészítve. Hogy mi erről a véleményem? Megpróbálom kifejteni.

Egy kis történettel kezdeném, hogy lássátok, hogyan is jutottam el odáig, hogy megnézhessem a filmeket, és milyen hangulatban is voltam. Mert a hangulatom ezen a napon meglehetősen ingadozott.

Minden aznap kezdődött, hogy megláttam az xpress oldalán az előjegyzés lehetőségét. Mint Star Wars rajongó, nem gondolkodtam sokat azon, megrendelje-e vagy sem. Visszaigazolás azonban sohasem érkezett az előrendelésről, s még a listámba se került be. Egy hét türelmes várakozás után újra előrendeltem, erről sem érkezett visszaigazolás, de legalább a listába bekerült.

Teltek-múltak a hetek, jöttek a hírek, és én úgy döntöttem, mégse az Internetet használom a lemezek megvételéhez, hanem majd személyesen, egy boltban intézem el az ügyletet. Nehogy véletlenül megsérüljön, eltűnjön a doboz és vele együtt a négy korong. Tehát lemondtam a rendelést, a listából eltűnt, visszaigazolás is jött.

Eljött a szeptember huszadika. A várakozás már a tetőfokára hágott. Az iskolában ülve olvasgattam a starwars.hu-n, hogy fórumtársaimnak már kiküldte az xpress, én meg szidtam magam, amiért lemondtam. Hazaérve aztán fogadott a meglepetés. Az xpress nekem is kiküldte. Ezen a napon azonban nem juthattam hozzá, mivel születésnapi ajándék gyanánt a szüleim állták, és akinél a pénz volt, csak este kilenckor jött haza. Se baj, mondtam magamnak, úgyis keddre volt tervezve. A hátralévő időt az ep1 és az ep2 társaságában mulattam.

Eljött a másnap. Kilenckor kiugrottam az ágyból, beindítottam a gépet és összekapcsoltam a tv-vel. Tízre pedig már a postán voltam, pont nyitásra. Egy kis várakozás még az ablaknál, míg a posta éles eszű alkalmazottja kiszámolta, hogy nem egészen 200 Ft-ot kell visszaadnia, aztán kezeim közé kaptam a csomagot. A borítéktól már útközben megszabadítottam, mint a kisgyerek a karácsonyi ajándékosztáskor, olyan izgalommal meredtem rá. Végre, az enyém.

És ekkor megérkeztek a Baljós árnyak. Hazaérve megkezdtem a díszdoboz kicsomagolását. A fóliát csak késsel sikerült levágnom, az ujjam egy darabkájával együtt. Az elsősegély után (röpke két perc, mert kit érdekel egy ujj, ha kedvenc filmje várja a legjobb minőségben J) behelyeztem az A New Hope-ot a DVD meghajtóba. Lendületből nem sikerült elindítani a programmal, ami a gépemen van, de szerencsére a korongok is tartalmaznak megfelelő szoftvert. Tehát sikeresen elindítottam a filmet. Öt perc után azonban bevágódott a képernyőkímélő, dührohamok sorát elindítva bennem. Ezt követően a tv döntött úgy, hogy búgni és villogni jaj de jó neki, így kényszerítve engem a monitor elé.

Hát ez volna a "rövid" kis története annak, hogyan is jutottam el odáig, hogy nézhessem a filmet. A hangulatom erősen ingadozott a jó és rossz kedv között, akárcsak a napom a szerencse és a balszerencse között. De nem bánom. Bekötött kézzel, néhány száz kitépett hajszállal, de nem bánom. Akkor nem húzom tovább az időt, rá is térek a DVD-re:

A díszdoboz: amikor megjelentek az első képek a díszdobozról az arcomon megjelent az a bizonyos fanyar mosoly. Kétféle mintát és színt mutattak be.  Ezüst és arany, mindkét színben egy Darth Vadert ábrázoló, és egy olyan, amelyiken a főhősök pózolnak, Luke, mint Herkules, Leia, mint sarki… Ez utóbbi az a kép, amit ki nem állhatok. Luke nem kigyúrt izompacsirta, és Leia sem az a fajta, aki önszántából hordana egy csípőig felvágott szoknyát, ami alól majdnem minden kilátszik (bár nem rossz viselet J). Hála a tervezőnek, ez a két kép egy dobozra került, így ki-ki a saját ízlése szerint eldöntheti, melyik felét teszi közszemlére, bár gyanítom, hogy a legtöbben a Vaderes felével kifelé fordítva fogják eltárolni. Azt nem tudom, megjelent-e az aranyszínű változat, de én mindenesetre örülök, hogy idehaza az ezüstös verzió kapható. Szerintem ez sokkal jobb. A dombornyomást már meg sem kell említenem. Az összképet azonban rontja valami, méghozzá a jól ismert 12-es sárga karika. No nem kell kétségbe esni (itt még nem), a doboz aljára került.

A tokok: fenomenálisak! Stílusát tekintve az ep1 és az ep2 tokjainak mintáját vették alapul, viszont ezek szerintem sokkal jobban sikerültek (mondom úgy, hogy az említett két DVD nincs meg). Hangulatuk van, árasztják magukból az adott film jellemzőit. Maga a kompozíció pedig egyenesen zseniális. Az ep4 tokján túlnyomórészt a jók és az ő általuk használt dolgok vannak, kevés utalás a rosszra (a Halálcsillag egyedül). A Birodalom visszavág pont fordítva van, kevés jó (Yoda), sok rossz (szerintem ez a legjobb tok). Az ep6-on pedig kiegyenlített a helyzet. Végül az Extra lemez, melyen Darth Vader sisakja látható, szemlencséiben apró jelenetek a filmek forgatásáról. A filmek címei magyarul lettek felírva, még az ep4 is megkapta az Egy Új Remény címet (ez hiányzott a ’97-es videó kazettáról). A hátuljokon is magyarul van a szöveg, és végra Obi-Wan Kenobit is jól írják le, csak Yodát szúrták el, mivel Y helyett J-t használtak. Na jó, ez nem olyan bődületes hiba, csak egy magamfajta fannak. Ám sajnos, hangulatromboló megint van, itt túlzottan az. A sárga 12-es karika a tokok gerincére nyomva. Még az Extra lemezen is… hát mi a fene van azon az Extra lemezen, ami nem való 12 éven aluliaknak??? Mi van a Star Warsban olyan??? Na mindegy, ha túltesszük magunkat a karika okozta látványzavaron, gyönyörű tokokat tehetünk a polcunkra.

A menük: filmenként három animált menüvel találkozhatunk, minden indításkor más és más. Illetve elő lehet őket csalni az indítás pillanatában is, a megfelelő gomb lenyomásával. Az animációk, akárcsak az ep1-2 esetében, most is a filmekből vett jeleneteket mutatják be, kicsit másképpen. Néhány esetben a menük jobban tetszettek, mint a film adott jelenete. Ezen nincs mit ragozni, hibátlan, tökéletes, hangulatos, gyönyörű.

A filmek: most nem fogok itt a történettel foglalkozni, azt mindenki ismeri, szereti vagy éppen nem szereti. Inkább az újításokra, a képre és a hangra helyezem a hangsúlyt. Mivel nekem nincs házi-mozi rendszerem, csak egy 110 cm-es, 100 Hz-es tévém és egy jól üzemelő számítógépem, így nem igazán tudom pontosan megmondani, hogyan muzsikál mindez a házi-mozin. A sors iróniája, hogy bár külön, de volt alkalmam e rendszer elemein mégiscsak tesztelnem, szóval elképzelésem azért van.

A kép gyönyörű, tű éles. Ilyen minősége a filmeknek még bemutatásuk napján sem volt. Ennek az élességnek köszönhetően éppen csak nem látjuk, ahogy a birodalmi tiszt integet a csillagromboló ablakán. Amikor a húgom meglátta az Executort kiúszni az aszteroida mezőből, így kiáltott fel: „Hűha, ez nagyon zsír! Tök jó!” És az ő véleményére lehet adni, mert eddig nem tartotta nagyra az ep4-5-6 képi jeleneteit (meg úgy alapból az egész utolsó három részt sem). És ez csak az egyike a jeleneteknek. Minden aprólékosan látszódik, így olyan dolgokat fedezhetünk fel, amik eddig is ott voltak, csak homályosan, vagy egyáltalán nem láttuk őket. Sehol sincs homályosodás, pixelek, minden tiszta. Legalábbis a tévén, mert a 17”-os monitoron azért feltűnt néhány apró pixel, és az A New Hope-ban egyszer már ki is szúrtam az egyik TIE vadászt körülvevő fekete dobozt. Szóval nem kell aggódni, még azoknak sem, akik nem rendelkeznek giga-mega tv-vel, szerintem egy átlagos tévén már hibamentesen muzsikál. És a látvány… felülmúlhatatlan. Aki látott róla képet, az se tudja, milyen. Új dimenzióba helyezte mindhárom filmet. Mikor már azt hittem, kész, ennél többet már nem láthatok egy csillagrombolóból, hát jött az endori csata, és újabb dolgokat fedeztem fel.

Továbbra is a képnél maradva, jöjjenek az újítások. Az összes film tekintetében a ’97-es Special Edition változatban bekerült CG jeleneteket újratextúrázták, az ep1-2 szintjére emelve azokat. Ilyennek kellett volna lennie már lennie ez előtt is, de hát jobb később, mint soha.

Az Egy új reményben Obi-Wan belépője egy új hangra módosult, ami szerintem se nem jobb, se nem rosszabb, mint az előző. Még mindig olyan, mintha ráléptek volna a férfiasságára. A Mos Eisleyba történő megérkezés új formát kapott. A sikló enyhe ívet ír le, kicsit bedől, kék sugár csap ki a hajtóművekből, C-3PO mozog, és eleve, nem hat olyan idiótának az egész jelenet. Nagyon jó. Akárcsak Jabba a hutt új formája. Amikor megláttam az első gondolatom ez volt: Igen, ez Jabba. A játéka, a mozgása, a kinézete és az egész lénye érzékelteti mindazt, amit az ep1-ben (ennek a modeljét használták) és ep6-ban kiéreztem belőle. Talán csak az zavaró, ami az ep2-es Yoda és az összes többi Yoda kapcsán is felmerült. A digitális verzió sokkal több mimikára képes, ezáltal nekem élet hűbbnek hat. Ami viszont nagyon sok felháborodást keltett, a Millennium Falcon fénykardos jelenete. Az Obi-Wan vs Darth Vader jelenetben a fénykardok gyönyörűek, míg ebben a jelenetben Luke kardja először szép zöld(!), aztán lekapcsolja, majd mikor újra aktiválja, már olyan, mint az SE-ben, enyhe kék/zöld (kinek milyen) derengéssel, legvégül pedig szép kék. Nos, a jelenet súlya véget érthető a felháborodás, főleg mert előtte és utána végig olyan, amilyennek lennie kell, vagyis kék. Eddig volt rá saját magyarázatom, mostanra azonban nem állja meg a helyét még az én szememben sem. Ezt elszúrták az ILM-nél. De, az előzetes felháborodások tekintetében úgy érzem, túl lett dramatizálva a helyzet. A hardcore fanoknak természetesen feltűnik, ám szerintem, nem súlyos, nem rontja az összképet, még a hangulatban sem tesz kárt. Tőlem csak egy szemöldökfelvonást és egy „hm”-t kapott, majd tovább gyönyörködtem a képben. Talán én vagyok túl elnéző, de úgy érzem, az egészhez képest, ez jelentéktelen kis hiba. Apropó hibák, egyetlen filmes bakit leszámítva semmit sem javítottak ki. Ez nem baj, mert véleményem szerint ezek a bakik is hozzátartoznak a filmhez. A rohamosztagos még mindig megfejeli az ajtófélfát (csak most kongó hangot is kapott), Vader feje áttűnik a komp orrán, Lando és Boba Fett továbbra is hajlamos az „átfordulásra” és Han Solo még mindig tükröződik rohanás közben. Ezek viszont ott jók, ahol vannak, részei a filmeknek, és ha nem lennének, hiányoznának.

De vissza az újításokhoz. A Birodalom visszavág egyetlen jelents dologban változott az SE-hez képest. Palpatine-t végre Ian McDiarmid játsza, s jobban, mint valaha. Az új dialektus új súlyt ad a jelenetnek, hiszen a Császár már nem Luke-ot, hanem Anakint nevezi nevén, a dialógus már róla is szól, nem csak az ifjú Jediről. És mind a kép, mind a hang olyan érzést ad, amilyet az ep6 és az ep1 óta nem éreztem. Újra megjelent Palpatine.

A Jedi visszatér is bővült három jelentősebb dologgal. Mikor Luke leveszi a sisakot Vaderről, a maszk mögött lévő arc sokkal fehérebb és hiányzik a szemöldöke. Elsőre szokatlanul festett, de egy lávafürdő és húsz éve sisakba zártság után azt hiszem, így sokkal hihetőbb. A második változás Naboo. A megrögzött (bocsánat a kifejezésért) ep4-5-6 fanokat, akik szerint nem létezik ep1-2-3, igencsak felháborította ez a mozzanat. Nos, ő nekik nem is fog tetszeni. Aki viszont elfogadja mind a hat részt, és szereti az ep1-2-3-at, az imádni fogja. Fontos jelenet a sorozat összekapcsolása, valamint az előrészekben betöltött szerepe miatt. A Baljós árnyak óta hiányoltam, most végre megkaptam. Az ünneplés, ami az SE óta egyre jobban tetszik, most végre elnyerte azt a formát, amire azt mondhatom, igen, lezárult a Csillagok Háborúja. Az utolsó jelentős változtatás pedig a szintén felháborodásokat, majd vitákat a két tábor között kiváltó az Anakin csere. Sebastian Shawt ugyanis lecserélték a szellemes jelenetben Hayden Christensenre. Ennek okára már kismillió hihető, nem hihető magyarázat született, hivatalosan azonban csak az ep3 Revenge of the Sith fog magyarázatot adni erre a dologra. Az viszont biztos, amit egyik fórumozó társam mondott, vagyis sokkal több érzelem fűződik Christensenhez, mint Anakin Skywalkerhez, akinek életét három részen át kísérhetjük nyomon, mint Shawhoz, akit két percig láthatunk. És van még egy apróság, Coruscantra bekerült a Szenátus és a Jedi Templom.

A DVD hang része megint csak szuper. Egyedül az Egy új remény esetében érheti szó a háza táját, ugyanis itt ingadozik, hullámzik. Ennek okát nem a felújítást végző csapatban, vagy George Lucasban kell keresni, hanem abban a tényben, hogy 1977-ben még nem volt divat az utószinkron, így a Star Wars sem rendelkezett még ezzel, kivéve persze Vadert. Ez az oka a hang hullámzásának, hozzátenném, csak az veszi észre elsőre, aki elég vájt fülű, és aki tudja, hogy keresnie kell. Én tudtam róla, de csak a film közepe felé tűnt fel (az Alien3 szintén ezzel a betegséggel küszködik, az új jeleneteknél, ugyanúgy az utószinkron hiánya miatt, hullámzik a hang – szóval nem direkt került ez fel a korongra így, csak a Star Wars kedvéért). Ezt leszámítva minden tiszta, érthető, sőt, olyat is meghallani, amit eddig nem. Gépek, fegyverek zaja, mintha csak ott lennék, és körülöttünk folynának az események.

Hiányosságok: huh, hol is kezdjem. Hosszú ám a lista. Van ugye első blickre egy színváltós kardunk, ami véleményem szerint nem okoz túl nagy problémát, bár tény, ennél jobban kellett volna megcsinálni. Ez egy. Aztán van az ep4 hanghullámzása, ami végül is laikus szakmai ismereteim szerint eddig leküzdhetetlen probléma, ha csak nem utószinkronizálják a filmet utólag. Ez kettő. És ezzel le is zárult a filmek hiányosságai. Akkor most jöjjenek a kiadvány problémái. Nincs szinkron! Jómagam görcsösen ragaszkodtam hozzá, most már belátom, tévedtem. Sajnos elfelejtettem, milyen is a Star Wars eredeti hangon. Hiába, régen voltam már hét éves. Ám, hiába tértem meg, a szinkron akkor is hiányzik. Mert nem mindenki tudja összehangolni a film nézését és az olvasást, nem mindenki látja rendesen a betűket, és végül, az apróságok, akiknek voltaképpen szól a film, nem biztos, hogy tudnak olvasni. Miattuk kellett volna a szinkron, de ez, az Intercom közleménye szerint a LucasFilm miatt lemaradt (az ep1-2-n sem volt). További hiányosságok nincsenek. Talán még felróhatom a felirat hibáit („Gadd menjen.” J), de abból nincs sok, azok is betudhatóak gépelési hibának (bár miért nem ellenőrizték?). A fordítást nem igazán tudom megmondani, mert jómagam nem beszélek angolul, de mivel eltért az eddigi szinkronoktól, úgy vélem, ez sem lehet rossz (A „Száljak ki és toljam meg?” mindenesetre benne van J). Szóval, össz-vissz két olyan hibát véltem felfedezni, amit lehetett volna orvosolni. A Falconos fénykard és a szinkron. Nos, ezek azok a hibák, amiket Lucas szándékosan ejtett, hogy további ezerféle, még inkább feljavított, példányokat sózzon majd rá a szerencsétlen rajongókra a közeljövőben – állítják néhányan. Nekik mondom, ez hülyeség, és elnézést, ha sértésnek vélik, de nem az, csak nem értem (meg a lesz majd jobb is hozzáállásból fakadó fikázást, meg úgy eleve az egész hőbörgést a Lucasmarketing iránt, hiszen, ha valaki elég eszes, akkor csak azt veszi meg, amelyiket akarja, a többi meg hidegen hagyja).

Végítélet: jómagam úgy tettem be a korongot, hogy pontosan tudtam, mi változott, mi nem, mire számítsak. És bizony értek meglepetések. Ez a négy korong új dimenziókba helyezi a Star Wars ep4-5-6-ot (azért sem fogom hozzáírni a trilogyt, mert már nem az). Látványilag tökéletesen igazodik az ep1-2-höz, a kép minősége talán még túl is szárnyalja. Huszonöt éves filmekhez képest olyanok, hogy a tegnap készült filmek is elbújhatnának mellette. Egyszerűen sokkoló. Egyesíti a filmeket, miközben újít. Először döbbentem rá igazán, hogy az első három rész mekkora hatással van erre a háromra, és mennyire igaz ez visszafelé is.

Hallottam olyat, hogy van, akinek nem tetszik, hogy már itt sem feledheti az első három film létezését. Nem kell feledni, mivel részei ennek, ezek részei azoknak. Igen, három jelenet erejéig visszaköszön az ep1-2-3, talán még többen is érezhető. De egyáltalán nem olyan jelentős, mint ahogyan azt egyesek lefestik. A tartalom, a történet, a mondanivaló nem változott, csak élesebb, tisztább, szebb lett, új mélységet kapott.

Végezetül azt kell mondjam, ezek a korongok nem hiszem, hogy maradéktalanul elnyerik az ep4-5-6 rajongóinak a tetszését. De az biztos, hogy azok, akiknek a Star Wars minden hibájával együtt hat részből áll, azok azt kapták, amire számítottak és aminek örülhetnek. Most már csak egy van hátra, hogy a Sith bosszút álljon, ezzel kiteljesüljön e fantasztikus mese.